Változás a közigazgatási döntések elleni jogorvoslatban: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatóság döntéseivel szemben

Változás a közigazgatási döntések elleni jogorvoslatban: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatóság döntéseivel szemben 

Ahogy a 2020. év mozgáskorlátozott személyeket érintő legfontosabb jogszabályi változásait összefoglaló tájékoztatóban már jeleztük, a közigazgatási eljárások jogorvoslatában március 1-jétől várható jelentős változás. E változás hatása azonban csak az utóbbi hetekben vált érezhetővé az érintettek számára, ami azt jelenti, hogy valamennyi közigazgatási hatósági ügyben a 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése mögött álló jogalkotói szándék szerint így valósul meg az a célkitűzés, hogy a hatósági eljárás megindítása és az abban hozott jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek megvalósítása érdekében látták indokoltnak a járási hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként az egyfokú hatósági eljárási modellt kialakítani. 

Mit jelent a gyakorlatban az egyfokú hatósági eljárás? Az egyfokú hatósági eljárásban a mozgáskorlátozott emberek életét érintő ügyek tekintetében – mint például a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, stb. – a kérelem elbírálását vagy az ellátás folyósítására irányuló felülvizsgálatot követően meghozott határozattal szembeni kifogás esetén kizárólag a bíróság előtt lehet a döntést megtámadni. Ennek formája a keresetlevél, melyet főszabályként az elsőfokú hatóságnál, azaz a döntést meghozó hatóságnál kell benyújtani. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy papír alapon (3 példányban) és elektronikus ügyfélkapun keresztül nyújthatja be a keresetlevelet, míg a jogi képviselővel eljáró természetes személy kizárólag elektronikus ügyfélkapun keresztül. A fent említett hatósági eljárások és az azzal összefüggésben indult közigazgatási perek költség- és illetékmentesek. 

Mit tartalmazzon a keresetlevél? A keresetlevélben meg kell jelölni azt, hogy az érintett mely hatóság milyen konkrét döntését sérelmezi, ezért érdemes az eljáró hatóság megnevezése mellett a határozat számát is feltüntetni. A kereset tartalmát illetően egységes az elvárás a tekintetben, hogy abban az előterjesztő minden olyan tényt, adatot, indítványt és kérelmet adjon elő, ami lehetővé teszi a per mihamarabbi befejezését. E mellett le kell írni, hogy a hatóság döntése miért jogsértő rá nézve, miben áll a jogsértés, ezt mivel bizonyítja, és hogy ennek orvoslására mit kér a bíróságtól. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a bíróság nem pontos jogszabályi hivatkozással ellátott okfejtést vár el a keresettel hozzá fordulótól. A szabadon szerkesztett keresetlevél mellett van mód a jogorvoslatot jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. A nem kötelezően alkalmazandó, a közigazgatási per megindítása iránti keresetlevél benyújtását szolgáló nyomtatvány megtalálható a bíróság honlapján (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai).

Mennyi idő áll rendelkezésre a kereset benyújtására?

A keresetindítási határidő 30 nap, melynek számítása szempontjából a határozat kézhezvételének napja számít. Ez a postai úton kézbesített határozatok esetében az a nap, amikor a küldeményt átvették.

A közigazgatási jogvitákban eljáró bíróságok Az eljáró bíróságok hatásköre és illetékessége 2020. április 1-jétől jelentősen módosult 2019. évi CXXVII. törvény eredményeként. Ezen időpontot követően a közigazgatási perekben nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek.  A Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék előtt az érintettek továbbra is személyesen járhatnak el, a jogi képviselet nem kötelező. Azonban az ítélet elleni fellebbezés, továbbá bármely felülvizsgálati kérelem csak jogi képviselő útján terjesztheti elő. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartoznak azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak. A közigazgatási perekben csak a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozó egyes ügyekben és a Kúria előtti eljárások többségében kötelező a jogi képviselet. 

A törvényszékek illetékességi területe közigazgatási jogvitákban:

Fővárosi Törvényszék: Budapest főváros

Budapest Környéki Törvényszék: Nógrád megye, Pest megye

Debreceni Törvényszék: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye

Győri Törvényszék: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye

Miskolci Törvényszék: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye

Pécsi Törvényszék: Baranya megye, Somogy megye, Tolna amegye

Szegedi Törvényszék: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

Veszprémi Törvényszék: Fejér megye, Veszprém megye, Zala megye

Budapest, 2020. április 28.